Egy párkapcsolaton belül nem csak fizikai agresszióval lehet hatalmat gyakorolni a másik fél felett. A lelki terror és a verbális erőszak ugyanúgy ártalmas lehet ránk, ha nem teszünk ellene semmit. Azt régóta tudjuk, hogy egy jól működő kapcsolatban kompromisszumokat kell kötni. Ezzel nincs is semmi gond egészen addig, amíg ez egészséges keretek között marad.
Hol húzódik a határ?
Minden kapcsolatban vannak viták, amelyek néha hangos kiabálással járnak. Ez levezeti a feszültséget és természetes, hogy néha kieresztjük a hangunkat. Néha olyasmit vágunk a másik fejéhez, amit később megbánunk, de egy jó kapcsolatban beismerjük, hogy hibáztunk, megbeszéljük a problémákat és túl tudunk lépni a történteken. Egy egészséges és kiegyensúlyozott együttlét során bocsánatot tudunk kérni és ami a legfontosabb, hogy tőlünk is bocsánatot kér a másik.
A probléma akkor kezdődik, amikor hagyjuk fölénk kerekedni a másikat. A legnehezebb, hogy realizáljuk, valóban verbális erőszakkal él-e a másik. Ez esetben nem csak a durva, vulgáris kifejezésekről van szó. Agressziónak minősíthető a gúny, az irónia, az irányunkba mutatott tiszteletlenség is. Ha folyton kritizálja a kinézetünket, a tetteinket, a döntéseinket, áthárítja a felelősséget, vagy egyszerűen csak ítélkezik – és mi engedjük ezt, akkor úgy érzi, hogy ő a domináns és kötelességünk is viselkedésének készséges eltűrése.
Az is szembetűnő jel, ha partnerünk nem hagyja, hogy véleményt nyilvánítsunk, vagy ha mégis megtesszük, akkor azt lekicsinyli, értéktelennek tekinti, nem veszi komolyan.
Áldozat abból lesz, aki hagyja magát?
Az válik agresszív féllé, akivel szemben gyenge az ellenállás, mindkettőnek a gyökere valószínűleg a gyerekkorban keresendő. Általában azok a férfiak, akik erőszakossá válnak, valamilyen erőszakos minta mellett nőttek fel. Ez a minta lehet az apa, egy tanár, vagy egy rokon, a lényeg csupán annyi, hogy számára kiskorától kezdve természetes volt, hogy egy kapcsolatban a domináns fél szélsőségesen érezteti fölényt. Miért is tenne másként? Ha úgy érzi, hogy megvan rá a lehetősége, akkor élni fog vele, magához ragadja a hatalmat és nem ereszti. Rajtunk is múlik, hogy meddig hagyjuk elfajulni a dolgokat. Természetesen nagyon nehéz időben felismerni és időben lépni az agresszió ellen, hiszen egy párkapcsolat zegzugos terep: rendkívül sok szálon fut az összekapcsolódás. Ráadásul, ha az „áldozat” gyermekként is áldozatszerepben élt, akkor felnőttként ennek felismerése és az erőszak hárítása nagyon nehéz feladat.
Mégis, ha a nő érzi, hogy verbális erőszak áldozata, akkor neki kell tennie annak érdekében, hogy a helyzet változzon. Abban az esetben, ha kezdeti stádiumban van a probléma, és a másik fél is nyitott a kommunikációra, akkor mindenképp le kell leülni és megvitatni a problémát. Lehet, hogy ő nem is érzi, milyen hatással vannak a szavai a másikra, épp ezért figyelmeztetni kell, és ráébreszteni, hogy amit tesz, az nem helyes. Ugyanakkor ha már elfajultak a dolgok, akkor vagy ki kell lépni a kapcsolatból, vagy szakemberhez kell fordulni. Ez egy olyan állapot, mely nem tartható fenn egy életen át és biztosan nem garantálja a boldog, közös életet. Álljunk ki magunkért!
Forrás: ridikul.hu
Facebook
Pinterest